Job 5

1 "Ach, fordere immer vor Gericht! Wer leistet deiner Ladung Folge? Mit Heiligen entzweit, an wen willst du dich wenden?

Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?

2 Den Toren wird der Ärger töten, den Dummen wird der Zorn das Leben kosten.

Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.

3 Ich selbst sah einen Toren festgewurzelt stehen; da schaut ich seines Hauses raschen Untergang,

Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.

4 und seine Kinder standen hilflos da. Sie mußten, ohne Anwalt, im Gerichtstor sich zertreten lassen.

Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.

5 Was er geerntet, ißt ein Hungriger, und dieser bringt davon dem Darbenden. Nach ihren Krügen lechzen Durstige.

A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.

6 Denn Unheil wächst nicht aus dem Staube; nicht sprießt das Unglück aus dem Boden.

Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!

7 Dem Unglück wächst ein Mensch entgegen, so wie empor der Flamme Funken fliegen.

Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

8 An deiner Stelle kehrte ich mich doch zu Gott; ich stellte meine Sache Gott anheim,

Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

9 ihm, der so herrlich, unerforschlich waltet und Wunder wirket ohne Zahl,

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

10 der selbst der Erde Regen spendet und Wasser auf die Fluren schickt,

A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.

11 der Niedrige erhöht, Gebeugte führt zum Heil,

Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.

12 der hintertreibt den Plan der Listigen, daß ihre Hände immer Förderliches schaffen,

A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.

13 der Kluge übertrifft an List, so daß der Schlauen Plan sich überstürzt,

A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

14 daß sie bei Tag auf Dunkel stoßen, am Mittag tappen wie bei Nacht,

Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.

15 der rettet den Verlassenen vor ihrem Rachen, den Armen vor der starken Faust.

A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;

16 Drum geht dem Schwachen Hoffnung auf; die Bosheit muß ihr Maul verschließen.

Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.

17 Wohl dem, der Gottes Zucht erfährt! Verschmäh daher des Höchsten Mahnung nicht!

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

18 Denn er verwundet und verbindet; von seiner Hand kommt Schlag und Heil.

Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.

19 In sechs der Nöte schont er deiner; in sieben dich kein Unheil trifft.

Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

20 Er rettet dich vom Tod in Hungersnot, im Krieg vor der Gefahr des Schwertes.

Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.

21 Und greifen Feuerzungen um sich, so bist du wohl geborgen, hast nichts zu fürchten, wenngleich Verheerung kommt.

A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

22 Des Dämons und der Seuche kannst du lachen; die wilden Tiere brauchst du nicht zu fürchten.

A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.

23 Denn mit des Landes Schrecknissen stehst du im Bunde; die wilden Tiere sind dir zugetan.

Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.

24 Und du erfährst, daß wohlbehalten bleibt dein Zelt, und musterst du dein Haus, vermißt du nichts.

Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

25 Die Zahl der Kinder siehst du wachsen; wie Gras im Feld ist dein Gesproß.

Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.

26 Du gehst zum Grab im hohen Alter ein, wie Garben, eingeführt zur rechten Zeit.

Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.

27 So ist's. So haben wir's ergründet. So haben wir's gehört. Zu Herzen nimm es dir!"

Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.