Psalms 22
1 For the leader; set to “Deer of the Dawn”. A psalm of David. My God, my God, why have you left me, my rescue so far from the words of my roaring?
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
2 I cry in the day, you do not answer, I cry in the night but find no rest.
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
3 You are the Holy One, throned on the praises of Israel.
Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
4 In you our ancestors trusted, they trusted and you delivered them.
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
5 They cried to you, and found safety, in you did they trust and were not put to shame.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 But I am a worm, not a person; insulted by others, despised by the people.
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
7 All who see me mock me, with mouths wide open and wagging heads:
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
8 ‘He relies on the Lord; let him save him. Let him rescue the one he holds dear!’
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
9 But you drew me from the womb, laid me safely on my mother’s breasts.
Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
10 On your care was I cast from my very birth, you are my God from my mother’s womb.
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
11 Be not far from me, for trouble is nigh, and there is none to help.
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
12 I am circled by many bulls, beset by the mighty of Bashan,
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
13 who face me with gaping jaws, like ravening roaring lions.
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
14 Poured out am I like water, and all my bones are loosened. My heart is become like wax, melted within me.
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
15 My palate is dry as a sherd, my tongue sticks to my jaws; in the dust of death you lay me.
Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
16 For dogs are round about me, a band of knaves encircles me, gnawing my hands and my feet.
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
17 I can count my bones, every one. As for them, they feast their eyes on me.
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
18 They divide my garments among them, and over my raiment cast lots.
Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
19 But you, O Lord, be not far, O my strength, hasten to help me.
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
20 Deliver my life from the sword my life from the power of the dogs.
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
21 Save me from the jaws of the lion, from the horns of the wild oxen help me.
Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
22 I will tell of your fame to my kindred, and in the assembly will praise you.
Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
23 Praise the Lord, you who fear him. All Jacob’s seed, give him glory. All Israel’s seed, stand in awe of him.
Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
24 For he has not despised nor abhorred the sorrow of the sorrowful. He hid not his face from me, but he listened to my cry for help.
Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
25 Of you is my praise in the great congregation; my vows I will pay before those who fear him.
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.
26 The afflicted will eat to their heart’s desire, and those who seek after the Lord will praise him. Lift up your hearts forever.
Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
27 All will call it to mind, to the ends of the earth, and turn to the Lord; and all tribes of the nations will bow down before you.
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
28 For the kingdom belongs to the Lord: he is the Lord of the nations.
Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
29 To him will bow down all who sleep in the earth, and before him bend all who go down to the dust, and those who could not preserve their lives.
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
30 My descendants will tell of the Lord to the next generation;
Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
31 they will declare his righteousness to people yet to be born: He has done it.
Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!
