Luke 2
1 And it came to pass in those days, that there went out a decree from Cæsar Augustus, that all the world should be taxed.
Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár parancsolatot adott ki, hogy írják össze az egész földet.
2 ( And this taxing was first made when Cyrenius was governor of Syria.)
Ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
3 And all went to be taxed, every one into his own city.
Mindenki elment tehát a maga városába, hogy összeírják.
4 And Joseph also went up from Galilee, out of the city of Nazareth, into Judæa, unto the city of David, which is called Bethlehem; ( because he was of the house and lineage of David: )
József is elment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelynek neve Betlehem, mivel Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 To be taxed with Mary his espoused wife, being great with child.
hogy összeírják Máriával, aki jegyese volt, és aki várandós volt.
6 And so it was, that, while they were there, the days were accomplished that she should be delivered.
És történt, amikor ott voltak, eljött szülésének ideje.
7 And she brought forth her firstborn son, and wrapped him in swaddling clothes, and laid him in a manger; because there was no room for them in the inn.
És megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem volt helyük a vendégfogadóban.
8 And there were in the same country shepherds abiding in the field, keeping watch over their flock by night.
Pásztorok voltak azon a vidéken, akik kinn a mezőn tanyáztak, és éjszaka is őrködtek nyájuk mellett.
9 And, lo, the angel of the Lord came upon them, and the glory of the Lord shone round about them: and they were sore afraid.
És íme, az Úr angyala hozzájuk jött, és az Úr dicsősége körülvette őket, és nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 And the angel said unto them, Fear not: for, behold, I bring you good tidings of great joy, which shall be to all people.
Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, amely az egész népnek öröme lesz.
11 For unto you is born this day in the city of David a Saviour, which is Christ the Lord.
Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
12 And this shall be a sign unto you; Ye shall find the babe wrapped in swaddling clothes, lying in a manger.
Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban.“
13 And suddenly there was with the angel a multitude of the heavenly host praising God, and saying,
És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:
14 Glory to God in the highest, and on earth peace, good will toward men.
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!“
15 And it came to pass, as the angels were gone away from them into heaven, the shepherds said one to another, Let us now go even unto Bethlehem, and see this thing which is come to pass, which the Lord hath made known unto us.
És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk.“
16 And they came with haste, and found Mary, and Joseph, and the babe lying in a manger.
Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt.
17 And when they had seen it, they made known abroad the saying which was told them concerning this child.
Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak.
18 And all they that heard it wondered at those things which were told them by the shepherds.
Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.
19 But Mary kept all these things, and pondered them in her heart.
Mária pedig megőrizte, és szívében forgatta a hallottakat.
20 And the shepherds returned, glorifying and praising God for all the things that they had heard and seen, as it was told unto them.
A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítették és dicsérték Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy az megmondatott nekik.
21 And when eight days were accomplished for the circumcising of the child, his name was called JESUS, which was so named of the angel before he was conceived in the womb.
Amikor a nyolc nap elmúlt, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, Jézusnak nevezték, ahogy az angyal nevezte mielőtt még anyja méhében megfogant.
22 And when the days of her purification according to the law of Moses were accomplished, they brought him to Jerusalem, to present him to the Lord;
Amikor Mózes törvénye szerint leteltek Mária tisztulásának napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
23 ( As it is written in the law of the Lord, Every male that openeth the womb shall be called holy to the Lord; )
Ahogyan meg van írva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak legyen szentelve,
24 And to offer a sacrifice according to that which is said in the law of the Lord, A pair of turtledoves, or two young pigeons.
és hogy áldozatot mutassanak be az Úr törvénye szerint: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.“
25 And, behold, there was a man in Jerusalem, whose name was Simeon; and the same man was just and devout, waiting for the consolation of Israel: and the Holy Ghost was upon him.
És íme, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 And it was revealed unto him by the Holy Ghost, that he should not see death, before he had seen the Lord’s Christ.
Azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
27 And he came by the Spirit into the temple: and when the parents brought in the child Jesus, to do for him after the custom of the law,
A Lélek indításából a templomba ment, és amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy érte a törvény előírása szerint cselekedjenek,
28 Then took he him up in his arms, and blessed God, and said,
karjába vette, és áldotta Istent, és ezt mondta:
29 Lord, now lettest thou thy servant depart in peace, according to thy word:
„Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességben,
30 For mine eyes have seen thy salvation,
mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
31 Which thou hast prepared before the face of all people;
amelyet készítettél minden nép szeme láttára,
32 A light to lighten the Gentiles, and the glory of thy people Israel.
világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére.“
33 And Joseph and his mother marvelled at those things which were spoken of him.
József pedig és az ő anyja csodálkozott azokon, amiket őfelőle mondott.
34 And Simeon blessed them, and said unto Mary his mother, Behold, this child is set for the fall and rising again of many in Israel; and for a sign which shall be spoken against;
És Simeon megáldotta őket, és ezt mondta Máriának, az ő anyjának: „Íme, ő sokak elbukására és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak,
35 ( Yea, a sword shall pierce through thy own soul also, ) that the thoughts of many hearts may be revealed.
még a te lelkedet is éles tőr járja majd át, hogy sok szív gondolata nyilvánvalóvá legyen.“
36 And there was one Anna, a prophetess, the daughter of Phanuel, of the tribe of Asher: she was of a great age, and had lived with an husband seven years from her virginity;
Volt egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser nemzetségéből. Nagyon előrehaladott korú volt, hajadon kora után csak hét esztendeig élt férjével.
37 And she was a widow of about fourscore and four years, which departed not from the temple, but served God with fastings and prayers night and day.
Már nyolcvannégy esztendeje özvegy volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal.
38 And she coming in that instant gave thanks likewise unto the Lord, and spake of him to all them that looked for redemption in Jerusalem.
Ugyanabban az órában odalépett, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindenkinek, akik Jeruzsálemben a megváltást várták.
39 And when they had performed all things according to the law of the Lord, they returned into Galilee, to their own city Nazareth.
Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, városukba, Názáretbe.
40 And the child grew, and waxed strong in spirit, filled with wisdom: and the grace of God was upon him.
A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, megtelt bölcsességgel és az Isten kegyelme volt rajta.
41 Now his parents went to Jerusalem every year at the feast of the passover.
Szülei évenként felmentek Jeruzsálembe húsvét ünnepére.
42 And when he was twelve years old, they went up to Jerusalem after the custom of the feast.
Amikor tizenkét esztendős lett, szintén fölmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 And when they had fulfilled the days, as they returned, the child Jesus tarried behind in Jerusalem; and Joseph and his mother knew not of it.
Miután elteltek az ünnepnapok, hazaindultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, de sem József, sem az anyja nem vette észre.
44 But they, supposing him to have been in the company, went a day’s journey; and they sought him among their kinsfolk and acquaintance.
Azt gondolták, hogy az útitársaik között van. Egynapi járóföldet mentek, és akkor kezdték keresni a rokonok és ismerősök között.
45 And when they found him not, they turned back again to Jerusalem, seeking him.
Amikor nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 And it came to pass, that after three days they found him in the temple, sitting in the midst of the doctors, both hearing them, and asking them questions.
És történt, hogy harmadnapra találták meg a templomban, a tanítómesterek között ülve, amint hallgatta és kérdezgette őket.
47 And all that heard him were astonished at his understanding and answers.
Mindnyájan, akik őt hallgatták, elcsodálkoztak értelmén és feleletein.
48 And when they saw him, they were amazed: and his mother said unto him, Son, why hast thou thus dealt with us? behold, thy father and I have sought thee sorrowing.
Amikor szülei meglátták, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.“
49 And he said unto them, How is it that ye sought me? wist ye not that I must be about my Father’s business?
Ő pedig ezt mondta nekik: „Miért kerestetek engem? Vagy nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?“
50 And they understood not the saying which he spake unto them.
De ők nem értették, amit mondott nekik.
51 And he went down with them, and came to Nazareth, and was subject unto them: but his mother kept all these sayings in her heart.
Jézus ezután elment velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja szívében megőrizte mindezeket.
52 And Jesus increased in wisdom and stature, and in favour with God and man.
Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben és az Isten és emberek előtti kedvességben.
