Psalms 38
1 A Psalme of Dauid for remembrance. O Lord, rebuke mee not in thine anger, neither chastise me in thy wrath.
Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
2 For thine arrowes haue light vpon me, and thine hand lyeth vpon me.
Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
3 There is nothing sound in my flesh, because of thine anger: neither is there rest in my bones because of my sinne.
Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
4 For mine iniquities are gone ouer mine head, and as a weightie burden they are too heauie for me.
Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
5 My woundes are putrified, and corrupt because of my foolishnes.
Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
6 I am bowed, and crooked very sore: I goe mourning all the day.
Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
7 For my reines are full of burning, and there is nothing sound in my flesh.
Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
8 I am weakened and sore broken: I roare for the very griefe of mine heart.
Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
9 Lord, I powre my whole desire before thee, and my sighing is not hid from thee.
Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
10 Mine heart panteth: my strength faileth me, and the light of mine eyes, euen they are not mine owne.
Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
11 My louers and my friends stand aside from my plague, and my kinsmen stand a farre off.
Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
12 They also, that seeke after my life, laye snares, and they that go about to do me euil, talke wicked things and imagine deceite continually.
De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
13 But I as a deafe man heard not, and am as a dumme man, which openeth not his mouth.
De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
14 Thus am I as a man, that heareth not, and in whose mouth are no reproofes.
És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
15 For on thee, O Lord, do I waite: thou wilt heare me, my Lord, my God.
Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
16 For I said, Heare me, least they reioyce ouer me: for when my foote slippeth, they extol themselues against me.
Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
17 Surely I am ready to halte, and my sorow is euer before me.
És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
18 When I declare my paine, and am sory for my sinne,
Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
19 Then mine enemies are aliue and are mightie, and they that hate me wrongfully are many.
De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
20 They also, that rewarde euill for good, are mine aduersaries, because I follow goodnesse.
És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
21 Forsake me not, O Lord: be not thou farre from me, my God.
Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
22 Haste thee to helpe mee, O my Lord, my saluation.
Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
