Ngeche 14

1 Dhako mariek gero ode, to dhako mofuwo muko ode gi lwete owuon.

A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

2 Ngʼat ma wuodhe oriere oluoro Jehova Nyasaye, to ngʼat ma yorene achach ochaye.

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

3 Wuoyo mar ngʼama ofuwo kelone mana goch e ngʼeye, to dho jomariek bedonegi ragengʼ.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

4 Kama onge rwedhi, dipo bedo nono, to kama rwath nitiere keyo mangʼeny bedoe.

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

5 Janeno ma ja-adiera ok riambi, to janeno ma hango wach wacho mana miriambo.

A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

6 Ngʼat ma jasunga nyalo dwaro rieko to ok oyud gimoro, ngʼeyo tiend wach to biro mayot ne ngʼat ma ongʼeyo pogo tiend weche.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

7 Bed mabor gi ngʼat mofuwo nimar ok iniyud ngʼeyo tiend wach e dhoge.

Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

8 Rieko mar jorieko en bedo gi paro ne yoregi, to fup joma ofuwo en wuondruok.

Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

9 Joma ofuwo jaro kowachnegi mondo giwe richo, to ngʼwono iyudo kuom joma kare.

A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10 Chuny ka chuny ongʼeyo litne owuon, to onge ngʼato machielo manyalo bedo e mor ma en-go.

A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

11 Od ngʼat marach ibiro ketho to kar dak mar ngʼat makare biro dhiyo nyime.

Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12 Nitie yo manenore ne dhano ni nikare, to gikone otero mana ngʼato e tho.

Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

13 Kata e kinde mar nyiero, chuny nyalo bedo gi lit, to mor nyalo gik e kuyo.

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14 Joma onge yie ibiro mi pok moromo gi timbegi, to ngʼat maber bende pok moromo kode.

Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

15 Ngʼat mangʼeyone tin thoro yie gimoro amora, to ngʼat mariek paro gik motimo.

Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16 Ngʼat mariek oluoro Jehova Nyasaye kendo okwedo richo, to ngʼama ofuwo wiye tek kendo omuomore.

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

17 Ngʼat ma iye wangʼ piyo timo gik mofuwo, to ngʼat ma ja-miganga ji mon-go.

A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

18 Joma ngʼeyogi tin nwangʼo fuwo, to jomariek irwako nigi ogut ngʼeyo.

Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19 Joricho kulore e nyim joma beyo, to jo-ajendeke e dhorangeye mag joma kare.

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20 Jochan ok dwar kata gi jobutgi, to jo-mwandu nigi osiepe mangʼeny.

Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21 Ngʼatno machayo jabute timo richo, to ogwedhi ngʼatno mangʼwon gi jogo mochando.

A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22 Donge jogo machano marach lal nono? To jogo machano gima ber yudo hera kendo imiyogi luor.

Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

23 Tich matek duto kelo ohala, to wuoyo awuoya maonge tim kelo dhier.

Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

24 Mwandu jomariek e osimbo margi, to fup joma ofuwo nyago mana fuwo.

A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.

25 Janeno ma ja-adiera reso ji e tho, to janeno ma hango wach en jawuond.

Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26 Ngʼat moluoro Jehova Nyasaye nigi ohinga motegno, kendo nyithinde noyud kar pondo.

Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

27 Luoro Jehova Nyasaye en soko mar ngima, ma reso ngʼato e obadho mag tho.

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

28 Ruoth ma joge ngʼeny ema yudo duongʼ, to ruoth maonge jogo morito to podho.

A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29 Ngʼat ma terore mos nigi winjo, to ngʼatno ma iye wangʼ piyo nyiso fupe.

A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

30 Chuny man-gi kwe kelo ngima ni ringruok, to nyiego towo choke.

A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31 Ngʼat masando jochan nyiso achaya ne Jal mane ochweyogi, to ngʼato angʼata mangʼwon ni jogo mochando miyo Nyasaye luor.

A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

32 Ka masira obiro, joricho itieko, to kata e tho ngʼat makare nigi kar pondo.

Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33 Rieko odak e chuny ngʼat ma weche donjone, to kata mana e dier joma ofuwo omiyo ingʼeye.

Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.

34 Tim makare tingʼo oganda malo, to richo en wichkuot ne ji.

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

35 Ruoth mor gi jatich mariek, to jatich makwodo wich yudo mirimbe.

A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.