2 Weche Mag Ndalo 25

1 Amazia ne ja-higni piero ariyo gabich kane odoko ruoth kendo norito Jerusalem kuom higni piero ariyo gochiko. Min mare ne nyinge Jehoadin nyar Jerusalem.

Huszonöt esztendős korában kezdett Amásia uralkodni, és huszonkilencz esztendeig uralkodék Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jéhoaddán vala, Jeruzsálemből való.

2 Notimo gima kare e nyim Jehova Nyasaye to ok gi chunye duto.

És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt; de nem tiszta szívből.

3 Bangʼ ka pinyruodhe nosegurore maber, nonego jotelo mane onego wuon mare mane ruoth.

Lőn pedig azután, hogy országában megerősödék, megölé az ő szolgáit, a kik a királyt, az ő atyját megölték vala.

4 Kata kamano ne ok onego yawuot jogo nikech noluwo chik manie Kitap Chik mar Musa mane Jehova Nyasaye oketo mawacho niya, “Wuone ok nonegi nikech ketho mag nyithindgi, bende nyithindo kik negi nikech ketho mag wuonegi, to ngʼato ka ngʼato nonegi nikech richone owuon.”

De azoknak fiait nem öleté meg, hanem a szerint cselekedék, a mint a törvényben, a Mózes könyvében megiratott, a melyben az Úr parancsolt volt, mondván: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az ő saját bűnéért ölettessék meg.

5 Eka Amazia nochoko jo-Juda kod jo-Benjamin kaachiel mopogogi tich kaluwore gi anywolagi kendo noyiero jotend migepe mag jolweny alufu achiel kod migepe mag mia achiel. Bangʼe nokwano jogo mahikgi piero ariyo ka dhi nyime kendo nonwangʼo ni ne gin ji alufu mia adek mane nyalo dhi e lweny kendo mane nyalo kedo gi tongʼ kod okumba.

Összegyűjté annak felette Amásia a Júda népét, és választa közülök a nemzetségek szerint egész Júdában és Benjáminban ezredeseket és századosokat; és megszámlálá őket a húsz esztendősöktől fogva és a kik feljebb valának, és talála azok közül válogatott fegyverfoghatókat, kopjásokat és paizsosokat, háromszázezeret.

6 Bende nondiko jo-Israel mathuondi alufu mia achiel kochulo fedha ma pekne romo kilo alufu adek gi mia angʼwen.

Annakfelette az Izráeliták közül százezer erős vitézt fogadott fel, száz talentom ezüstön.

7 To ngʼat Nyasaye moro nobiro ire mowachone niya, “Ruoth momi luor, kik iyie mondo jolweny ma jo-Israel dhi kodi nimar Jehova Nyasaye ok ni kod jo-Israel ma jo-Efraim-gi.

Eljöve pedig az Isten embere ő hozzá, mondván: Oh király! ne menjen el te veled Izráel serege, mert az Úr nem lesz Izráellel, Efraim minden fiaival.

8 To kata kidhi ma ikedo gi chir e lweny, to Nyasaye nomi wasiki loyi, nikech Nyasayeno nigi teko mar konyi kata miyo wasiki loyi.”

Ha nem hiszed, ám menj el, készülj a viadalhoz; de megver az Isten téged az ellenség előtt; mert az Isten hatalmában van mind a segítség, mind a megveretés.

9 Amazia nopenjo ngʼat Nyasaye niya, “To wabiro timo angʼo kuom fedha mapekgi romo kilo alufu adek gi mia angʼwen mane wachulo kuom jolweny mag jo-Israel?” Ngʼat Nyasaye nodwoko niya, “Jehova Nyasaye nyalo miyi mangʼeny moloyo mano.”

Akkor monda Amásia az Isten emberének: De mit tegyünk a száz talentom ezüsttel, a melyet Izráel seregének adtam? És felele az Isten embere: Az Úr néked annál sokkal többet adhat.

10 Eka Amazia noriembo jolweny mane oa Efraim mine gidok e miechgi ka igi owangʼ kendo gikecho malich gi Juda.

Kiválasztá azért Amásia azt a sereget, a mely Efraimból jött vala ő hozzá, hogy mennének helyökre; mely dologért igen megharagvának a Júda népére, és felgerjedt haraggal tértek vissza helyeikre.

11 To Amazia notimo chir kendo nowuok motelone jolweny mage kagidhi e Holo mar Chumbi kama nonege jo-Seir alufu apar.

Amásia pedig felbátorodván, elindítá népét, és méne a sós völgybe; és megvere a Seir fiai közül tízezeret.

12 Jolweny mag Juda nomako ji alufu apar kangima mi negiterogi ewi lwanda moro kendo negidirogi piny ma githo kendo gitur matindo tindo.

És Júda fiai tízezeret élve fogtak el, a kiket egy magas kőszikla tetejére vivének, és letaszították őket a magas kőszikláról, és mindnyájan összeroncsoltattak.

13 To e sechego jolweny mane Amazia oriembo ni ok inyal dhi kode e lweny nomonjo miech Juda chakre Samaria nyaka Beth Horon. Neginego ji alufu adek kendo negipeyo gik moko mangʼeny.

Annak a seregnek fiai pedig, a kiket visszakülde Amásia, hogy ne menjenek ő vele hadba: Júdának városaira ütének Samariától fogva mind Bethóronig; és levágván háromezeret azok közül, nagy zsákmányt vivének el.

14 Kane Amazia odwogo koa nego jo-Edom nokelo nyiseche mag jo-Seir moketogi ka nyisechege kokulore nigi kendo notimonigi misango.

Lőn azután, hogy Amásia megtére az Edomiták megveréséből, a Seir fiainak isteneit elhozá és Isten gyanánt tisztelé azokat, a kik előtt magát meghajtja vala, és nékik jóillatot gerjeszte.

15 Jehova Nyasaye nokecho ahinya gi Amazia kendo noorone janabi manowachone niya, “Angʼo momiyo igeno kuom nyiseche mag jogi mane ok nyal reso jogi giwegi e lweti?”

Ezért megharaguvék az Úr Amásiára, és prófétát külde hozzá, a ki monda néki: Miért imádod annak a népnek isteneit, a kik nem szabadíthatták meg az ő népöket a te kezedből?

16 Kane pod janabino wuoyo, ruoth nowachone niya, “Bende waseketi jangʼad rieko ne ruoth? Lingʼ thi! Koso idwaro tho?” Omiyo janabi nolingʼ, to bangʼe nowacho niya, “Angʼeyo ni Nyasaye osechano ni mondo otieki nikech gima isetimo kendo ok isewinjo puonjna.”

Lőn pedig, mikor ekképen szólott volna néki, monda néki a király: Vajjon te tanácsosa vagy-é a királynak? Hallgass, mert rosszul jársz. Megszünék azért a próféta, minekutána ezt mondotta volna: Látom, hogy az Isten el akar téged veszteni, mivel ezt műveléd, és tanácsomat nem fogadád meg.

17 Bangʼe Amazia ruodh Juda nopenjo jongʼadne rieko mi nooro joote ir Jehoash wuod Jehoahaz ma wuod Jehu ruoth Israel kowacho niya, “Bi warom wangʼ gi wangʼ.”

Amásia pedig, a Júda királya, tanácsot tartván, követet külde Joáshoz, a Joákház fiához, a ki Jéhunak fia vala, az Izráel királyához, mondván: Nosza, szálljunk szembe egymással!

18 To Jehoash ruodh Israel nodwoko Amazia ruodh Juda gi ngero niya, “Kuth alii man Lebanon nooro wach ne yiend sida man Lebanon ni, ‘Yie ichiw nyari ne wuoda mondo okendi.’ To le moro mar bungu mowuok Lebanon nokadho kanyo monyono kuth aliino gi tiende.

Akkor Joás, az Izráel királya ilyen választ ada Amásiának, a Júda királyának: A Libánus hegyén való tövis külde a Libánuson való czédrusfához, mondván: Add a te leányodat az én fiamnak feleségül; eközben azonban arra menvén egy fenevad, a mely a Libánuson lakik vala, eltapodá azt a tövist.

19 In iwuorori ni iseloyo jo-Edom kendo koro iwuoyo marach kisungori. To ber mondo ibed mana e dala. Angʼo momiyo imanyo lweny mabiro tieki kaachiel gi jo-Juda duto?”

Te magadban így gondolkodtál: Megveréd az Edomitákat, azért fuvalkodtál fel magadban, hogy dicsekedjél. Kérlek, maradj otthon, miért szereznél magadnak veszedelmet, hogy te és Júda elveszszen általam.

20 Kata kamano, Amazia ne ok odewo, nimar ne en dwaro Nyasaye mondo ochiwe e lwet Jehoash nikech negiluwo nyiseche mag Edom.

De Amásia nem nyugodhatott, mert Isten elvégezte vala, hogy az ellenség kezébe adja őket, mivel az Edomiták isteneit keresték.

21 Omiyo Jehoash ruodh Israel nomonje. Jehoash kod Amazia ruodh Juda ne joromo e lweny e dala mar Beth Shemesh man Juda.

Felindula azért Joás, az Izráel királya, és szembeszállának egymással ő és Amásia, a Júda királya Béth-Semesnél, a mely Júdában van.

22 Jo-Israel noloyo jo-Juda kendo ngʼato ka ngʼato noringo kochomo dalane.

És Júda megveretteték Izráel által, és elmenekülének mindnyájan sátoraikba.

23 Jehoash ruodh Israel nomako Amazia wuod Joash ma wuod Ahazia, ruodh Juda e Beth Shemesh. Bangʼe Jehoash nokele Jerusalem kendo nomuko ohinga mar Jerusalem chakre e Dhoranga Efraim nyaka kama ohinga ogomogo, bor kama ne omuko ne romo fut mia abich gi piero ochiko gachiel.

Amásiát pedig, a Júda királyát, a Joás fiát, a ki Joákház fia volt, Joás, az Izráel királya elfogá Béth-Semesben, és vivé őt Jeruzsálembe, és Jeruzsálem kőfalát lerontá az Efraim kaputól fogva mind a szeglet kapujáig négyszáz singnyire.

24 Nokawo dhahabu gi fedha duto kod gik moko duto mane oyudo e hekalu mar Nyasaye mane Obed-Edom orito kaachiel gi keno mar ruoth kod ji moko mano mako e lweny, bangʼe nodok e piny Samaria.

És az aranyat, az ezüstöt és mindenféle edényeket, a melyek az Isten házában, az Obed-Edom birtokában találtatának, és a király házának kincseit, s a kezesek fiait mind Samariába vivé.

25 Amazia wuod Joash ruodh Juda nodak higni apar gabich bangʼ tho Jehoash wuod Jehoahaz ruodh Israel.

Amásia, a Joás fia, a Júda királya, minekutána meghala Joás, a Joákház fia, az Izráel királya, még tizenöt esztendeig éle.

26 To weche mamoko mag loch Amazia kar chakruokgi nyaka gikogi donge ondikgi e kitap ruodhi mag Juda kod Israel?

Amásiának pedig többi dolgai, az elsők és utolsók, avagy nincsenek-é megírva a Júda és az Izráel királyainak könyvében?

27 Chakre ndalo mane Amazia oweyo luwo Jehova Nyasaye, negichikone obadho e Jerusalem mi oringo odhi Lakish, to negioro ji bangʼe Lakish ma onege kuno.

Azon időtől fogva pedig, hogy Amásia az Úrtól elszakada, összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben; és elmeneküle Lákisba, de utána küldöttek Lákisba, és megölték ott őt.

28 Noduog ringre kotingʼ gi faras kendo noyike but kwerene e Dala Maduongʼ mar Juda.

És elhozák onnét lovakon, és eltemeték őt az ő atyáival, Júdának városában.