Salme 66
1 (Til sangmesteren. En salme. En sang.) Bryd ud i Jubel for Gud, al Jorden,
Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
2 lovsyng hans Navns Ære, syng ham en herlig Lovsang,
Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
3 sig til Gud: "Hvor forfærdelige er dine Gerninger! For din vældige Styrkes Skyld logrer Fjenderne for dig,
Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
4 al Jorden tilbeder dig, de lovsynger dig, lovsynger dit Navn." (Sela)
Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
5 Kom hid og se, hvad Gud har gjort i sit Virke en Rædsel for Menneskenes Børn.
Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
6 Han forvandlede Hav til Land, de vandrede til Fods over Strømmen; lad os fryde os højlig i ham.
A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
7 Han hersker med Vælde for evigt, på Folkene vogter hans Øjne, ej kan genstridige gøre sig store. (Sela)
A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
8 I Folkeslag, lov vor Gud, lad lyde hans Lovsangs Toner,
Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
9 han, som har holdt vor Sjæl i Live og ej lod vor Fod glide ud!
A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10 Thi du ransaged os, o Gud, rensede os, som man renser Sølv;
Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
11 i Fængsel bragte du os, lagde Tynge på vore Lænder,
Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
12 lod Mennesker skride hen over vort Hoved, vi kom gennem Ild og Vand; men du førte os ud og bragte os Lindring!
Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
13 Med Brændofre vil jeg gå ind i dit Hus og indfri dig mine Løfter,
Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
14 dem, mine Læber fremførte, min Mund udtalte i Nøden.
A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
15 Jeg bringer dig Ofre af Fedekvæg sammen med Vædres Offerduft, jeg ofrer Okser tillige med Bukke. (Sela)
Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
16 Kom og hør og lad mig fortælle jer alle, som frygter Gud, hvad han har gjort for min Sjæl!
Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
17 Jeg råbte til ham med min Mund og priste ham med min Tunge.
Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
18 Havde jeg tænkt på ondt i mit Hjerte, da havde Herren ej hørt;
Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
19 visselig, Gud har hørt, han lytted til min bedende Røst.
Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
20 Lovet være Gud, som ikke har afvist min Bøn eller taget sin Miskundhed fra mig!
Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
