Salme 26

1 (Af David.) Skaf mig ret, o HERRE, thi jeg vandrer i Uskyld, stoler på HERREN uden at vakle.

Dávidtól. Szerezz jogot nekem, Örökkévaló, mert én gáncstalanságomban jártam és az Örökkévalóban bíztam, nem ingok meg.

2 Ransag mig, HERRE, og prøv mig, gransk mine Nyrer og mit Hjerte;

Vizsgálj engem, Örökkévaló, és kísérts meg, próbáld ki veséimet és szívemet.

3 thi din Miskundhed står mig for Øje, jeg vandrer i din Sandhed.

Mert szereteted szemeim előtt van és járok a te igazságodban.

4 Jeg tager ej Sæde blandt Løgnere, blandt falske kommer jeg ikke.

Nem ültem hamisság embereivel és alattomosokhoz nem mentem be.

5 Jeg hader de ondes Forsamling, hos gudløse sidder jeg ej.

Gyűlölöm a gonosztevők gyülekezetét és gonoszokkal nem ülök.

6 Jeg tvætter mine Hænder i Renhed, at jeg kan vandre omkring dit Alter, HERRE,

Tisztaságban mosom kezeimet, hogy körüljárhassam oltárodat, Örökkévaló,

7 for at istemme Takkesang, fortælle om alle dine Undere.

hogy hallassam a hála hangját és hogy elbeszéljem mind a csodatotteidet

8 HERRE, jeg elsker dit Hus, det Sted, hvor din Herlighed bor.

Örökkévaló, szeretem házad hajlékát és dicsőséged lakásának helyét.

9 Bortriv ikke min Sjæl med Syndere, mit Liv med blodstænkte Mænd,

Ne vedd el vétkesekkel lelkemet és a vérontás embereivel éltemet,

10 i hvis Hænder er Skændselsdåd, hvis højre er fuld af Bestikkelse.

a kiknek kezeiben gazság van és jobbjuk telve megvesztegetéssel!

11 Jeg har jo vandret i Uskyld, forløs mig og vær mig nådig!

De én gáncstalanságomban járok: válts meg és kegyelmezz nekem.

12 Min Fod står på den jævne Grund, i Forsamlinger vil jeg love HERREN.

Lábam egyenes helyen áll; gyülekezetekben áldom az Örökkévalót.