Salme 146

1 Halleluja! Pris HERREN, min Sjæl!

Hallelúja! Dícsérd, én lelkem, az Örökkévalót!

2 Jeg vil prise HERREN hele mit Liv, lovsynge min Gud, så længe jeg lever.

Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.

3 Sæt ikke eders Lid til Fyrster, til et Menneskebarn, der ikke kan hjælpe!

Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:

4 Hans Ånd går bort, han bliver til Jord igen, hans Råd er bristet samme Dag.

elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.

5 Salig den, hvis Hjælp er Jakobs Gud, hvis Håb står til HERREN hans Gud,

Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,

6 som skabte Himmel og Jord, Havet og alf, hvad de rummer, som evigt bevarer sin Trofasthed

ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,

7 og skaffer de undertrykte Ret, som giver de sultne Brød! HERREN løser de fangne,

jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabaditja a foglyokat;

8 HERREN åbner de blindes Øjne, HERREN rejser de bøjede, HERREN elsker de retfærdige,

az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;

9 HERREN vogter de fremmede, opholder faderløse og Enker, men gudløses Vej gør han kroget.

az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet föntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.

10 HERREN er Konge for evigt, din Gud, o Zion, fra Slægt til Slægt. Halleluja!

Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!