< 诗篇 38 >
1 大卫的纪念诗。 耶和华啊,求你不要在怒中责备我, 不要在烈怒中惩罚我!
Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
3 因你的恼怒,我的肉无一完全; 因我的罪过,我的骨头也不安宁。
Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
9 主啊,我的心愿都在你面前; 我的叹息不向你隐瞒。
Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
10 我心跳动,我力衰微, 连我眼中的光也没有了。
Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
11 我的良朋密友因我的灾病都躲在旁边站着; 我的亲戚本家也远远地站立。
Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
12 那寻索我命的设下网罗; 那想要害我的口出恶言, 终日思想诡计。
De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
15 耶和华啊,我仰望你! 主—我的 神啊,你必应允我!
Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
16 我曾说:恐怕他们向我夸耀; 我失脚的时候,他们向我夸大。
Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
19 但我的仇敌又活泼又强壮, 无理恨我的增多了。
De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
21 耶和华啊,求你不要撇弃我! 我的 神啊,求你不要远离我!
Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!