Marka 10
1 To ahmuen to a caehtaak moe, Jordan vapui yaeh Judea prae ah caeh: to naah anih khaeah paroeai kaminawk angzoh o let; a sakzong ih baktih toengah kaminawk to patuk let bae.
Jézus onnan felkelve Júdea határaiba ment, a Jordánon túlra; és ismét sokaság gyülekezett hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.
2 Farasinawk anih khaeah angzoh o moe, Kami maeto mah a zu pakhrak han daan oh maw? tiah anih tanoekhaih lok a dueng o.
A farizeusok hozzámenve megkérdezték tőle, hogy szabad-e férjnek feleségét elbocsátani: ezzel kísértették Jézust.
3 Anih mah nihcae khaeah, Mosi mah tih lok maw ang paek o? tiah pathim pae.
Ő pedig ezt felelve, mondta nekik: „Mit parancsolt nektek Mózes?“
4 Nihcae mah, Mosi mah loe kami maeto mah zu pakhrak hanah, zu pakhrakhaih ca to tariksak, tiah a naa o.
Ők pedig ezt mondták: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk.“
5 Jesu mah nihcae khaeah, Palung na thah o pongah ni anih mah hae baktih poekhaih hae ang tarik pae o.
Jézus ezt felelte nékik: „A szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot;
6 Toe tangsuek naah Sithaw mah, nongpa hoi nongpata to sak.
de a teremtés kezdete óta »férfiúvá és asszonnyá« teremtette az embert az Isten.
7 Hae pongah nongpa mah amno hoi ampa to caehtaak ueloe, a zu hoiah om tih.
»Ezért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez,
8 To naah nihnik loe takpum maeto ah om hoi tih: to pacoengah nihnik loe kami hnetto ah om hoi ai boeh, taksa maeto ah ni oh hoih boeh.
és lesznek ketten egy testté«, úgyhogy többé már nem két, hanem egy test.
9 To pongah Sithaw mah nawnto patomh boeh loe, mi mah doeh tapraek hmah nasoe.
Amit tehát az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.“
10 Imthung ah oh o naah, a hnukbang kaminawk mah hae kawng pongah anih khaeah lokdueng o let.
És odahaza tanítványai ismét megkérdezték őt erről.
11 Anih mah nihcae khaeah, Mi kawbaktih doeh a zu to pakhrah moe, kalah zu to la nahaeloe, a zu laep ah daan ai ah zaehaih sah kami ah oh.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen.
12 Nongpata mah a sava to pakrah moe, kalah nongpa to la nahaeloe, a sava laep ah daan ai ah zaehaih sah kami ah oh, tiah a naa.
Ha pedig a feleség hagyja el a férjét, és mással kel egybe, házasságtörést követ el.“
13 Anih suisak hanah, nawktanawk anih khaeah angzoh o haih: a hnukbang kaminawk mah nawkta hoi kaminawk to zoeh o.
Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket, a tanítványok azonban megfeddték azokat, akik hozták.
14 Toe to tiah sak o ih hmuen to Jesu mah hnuk naah, palung hoih ai pongah nihcae khaeah, Nawktanawk to kai khaeah angzo o haih ah, haek o hmah: Sithaw ukhaih prae loe to baktih kaminawk han ih ni oh.
Jézus pedig ezt látva, haragra gerjedt, és mondta nékik: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa.
15 Loktang kang thuih o, Mi kawbaktih doeh Sithaw ukhaih prae to nawktanawk baktiah talawk ai kami loe, a thungah akun thai mak ai, tiah a naa.
Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.“
16 Anih mah nawktanawk to ban ah tapom tahang moe, nihcae nuiah a ban to koeng pacoengah, tahamhoihhaih to paek.
Aztán ölébe vette őket, és kezét rájuk téve, megáldotta őket.
17 Anih loklam ah caeh naah, kami maeto anih khaeah cawnh hoiah angzoh moe, khokkhu cangkrawn pacoengah, anih khaeah, Patukkung kahoih, dungzan hinghaih ka hnuk hanah, timaw ka sak han? tiah lok a dueng. (aiōnios g166)
Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és letérdelve előtte, kérdezte őt: „Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerhessem?“ (aiōnios g166)
18 Jesu mah anih khaeah, Tipongah kahoih, tiah nang kawk loe? Sithaw khue ai ah loe mi doeh hoih ai.
Jézus pedig mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
19 Daan ai ah zu sava laep ah zaehaih sah hmah, Kami hum hmah, Paqu hmah, Hnukung amsawn ah om hmah, Minawk aling hmah, Nam no hoi nam pa to saiqat ah, tiah thuih ih kaaloknawk to na panoek to loe, tiah a naa.
A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanúbizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.«“
20 To kami mah anih khaeah, Patukkung, hae hmuennawk loe ka nawkta nathuem hoiah ni ka pazui boih boeh, tiah a naa.
Az pedig ezt mondta neki: „Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.“
21 Jesu mah anih to khet, anih to palung pongah, anih khaeah, Maeto angai vop: Caeh ah, na tawnh ih hmuennawk to zaw boih ah loe, kamtang kaminawk hanah paek ah, to tiah nahaeloe van prae ah qawk na tawn tih; to pacoengah angzo ah, thinglam to apu ah loe, na bangah, tiah a naa.
Jézus pedig rátekintett, és megkedvelte őt, és mondta néki: „Egy fogyatékosságod van: eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztán jöjj, és kövess engem, felvéve a keresztet.“
22 Anih mah to lok to thaih naah, anih loe hmuenmae paroeai tawn kami ah oh pongah, palungset moe, a caeh ving.
Az pedig elszomorodva e beszéden, elment búsan, mert sok jószága volt.
23 Jesu mah a taeng ih kaminawk to khet moe, a hnukbang kaminawk khaeah, angraeng kaminawk Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae thungah akun hanah kawkruk maw rai! tiah a naa.
Jézus pedig körültekintve, mondta tanítványainak: „Milyen nehezen mennek be az Isten országába, akiknek gazdagságuk van!“
24 A hnukbang kaminawk loe a thuih ih lok pongah paroeai dawnrai o. Toe Jesu mah nihcae khaeah, Nawktanawk, long angraenghaih oep kaminawk loe Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae thungah akun hanah kawkruk maw rai! tiah pathim pae let.
A tanítványok pedig elálmélkodtak az ő beszédén, de Jézus ismét mondta nékik: „Gyermekeim, milyen nehéz azoknak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!
25 Long angraeng maeto Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae thungah akun pongah loe, kaengkuu hrang phungvang khaw thungah akun han zoi kue, tiah a naa.
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.“
26 To naah nihcae loe dawnrai o moe, to tih nahaeloe mi maw pahlong ah om thai tih? tiah a thuih o.
Azok pedig még inkább elálmélkodtak, ezt mondva maguk között: „Kicsoda üdvözülhet tehát?“
27 Jesu mah nihcae to khet moe, Kami hanah loe angcoeng thai ai, toe Sithaw hanah loe angcoeng thai ai hmuen tidoeh om ai: Sithaw hoiah loe hmuen boih angcoeng thaih, tiah a naa.
Jézus pedig rájuk tekintve, ezt mondta: „Az embereknek lehetetlen, de nem az Istennek, mert az Istennek minden lehetséges.“
28 To naah Piter mah anih khaeah, Khenah, kaicae loe, hmuennawk to ka caeh o taak boih moe, na hnukah ka bang o, tiah a naa.
Péter ezt kezdte mondani neki: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.“
29 Jesu mah, Loktang kang thuih o, Kai hoi tamthanglok hoih pongah, imlawk, nawkamya, tanuh, amno, ampa, a zu, a caanawk hoi lawknawk caehtaak kami loe,
Jézus pedig így felelt: „Bizony mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, atyját vagy anyját, feleségét vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért,
31 Toe hmahman kaminawk hnukkhuem o ueloe, hnukkhuem kaminawk hmahman o tih, tiah a naa.
Sok elsőkből pedig utolsó lesz, és sok utolsóból első.“
32 Nihcae loe Jerusalem bangah caeh o tahang; to naah Jesu loe nihcae hmaa ah caeh: a hnukbang kaminawk loe dawnrai o; anih hnukah bang o naah, nihcae loe zit o. Anih mah kami hatlai hnettonawk to kawk moe, a nuiah kaom han koi hmuen to thuih amtong pae.
Mikor pedig a Jeruzsálembe vezető úton mentek fel, és előttük ment Jézus, ők álmélkodtak, és követve őt, féltek. Ekkor a tizenkettőt ismét maga mellé vette, és azokról a dolgokról kezdett nekik szólni, amelyek majd vele történnek,
33 Khenah, aicae loe Jerusalem ah a caeh o; kami Capa to kalen koek qaima hoi ca tarik kaminawk khaeah paek o tih; nihcae mah anih to dueksak hanah lokcaek o ueloe, anih to Gentelnawk khaeah paek o tih:
ezt mondván: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra ítélik, és a pogányok kezébe adják,
34 nihcae mah anih to pahnui o thuih ueloe, bop o tih, anih to tamtui hoiah pathoih o ueloe, anih to hum o tih: toe anih loe ni thumto naah angthawk let tih, tiah a naa.
megcsúfolják és megostorozzák, megköpdösik és megölik, de harmadnapon feltámad.“
35 Zebedi ih caa hnik, Jakob hoi Johan loe, anih khaeah caeh hoi moe, Patukkung, ka koeh hoi ih hmuen nang sak pae hanah koehhaih ka tawnh hoi, tiah a thuih pae hoi.
Odamentek hozzá Jakab és János, a Zebedeus fiai, és ezt mondták neki: „Mester, szeretnénk, hogy amire kérünk, tedd meg nékünk.“
36 Anih mah nihnik khaeah, Tih saksak han ih maw na koeh hoi? tiah a naa.
Ő pedig ezt kérdezte tőlük: „Mit kívántok, hogy tegyek veletek?“
37 Nihnik mah anih khaeah, Na lensawkhaih thungah phak naah, na bantang bangah maeto, na banqoi bangah maeto anghnut hanah na paek ah, tiah a naa hoi.
Azok pedig ezt mondták neki: „Add meg nekünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.“
38 Toe Jesu mah nihnik khaeah, Nang hnik hoi ih hmuen to na panoek hoi ai: ka naek ih boengloeng hae na nae hoi thai tih maw? Kai tuinuemhaih hae na nuem hoi thai tih maw? tiah a naa.
Jézus pedig ezt mondta nekik: „Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-e azt a poharat, amelyet én megiszom, és megkeresztelkedhettek-e azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?“
39 Nihnik mah anih khaeah, Ka nuem hoi thai tih, tiah pathim pae hoi. Jesu mah nihnik khaeah, Ka naek ih boengloeng hae na nae hoi ueloe, kai tuinuemhaih to na nuem hoi thai tih:
Azok pedig ezt mondták neki: „Megtehetjük.“Jézus pedig ezt mondta nekik: „A poharat ugyan, amelyből én iszom, megisszátok, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,
40 toe ka bantang bang hoi ka banqoi bangah anghnut han ih loe ka paek han koi hmuen na ai ni; to anghnuthaih ahmuen loe paroep pae tangcae ih kaminawk hanah ni oh, tiah a naa.
de az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.“
41 To lok to haatonawk mah thaih o naah, Jakob hoi Johan nuiah palung hoih o ai.
Amikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra.
42 Jesu mah nihcae to angmah khaeah kawk moe, nihcae khaeah, Gentel ukkungnawk loe angmacae Gentel kaminawk nuiah angraeng ah oh o, tito na panoek o; kalen kaminawk mah nihcae to koeh baktiah uk o.
Jézus pedig magához szólítva őket, ezt mondta nekik: „Tudjátok, hogy azok, akiket a pogányok között fejedelmeknek tartanak, uralkodnak felettük, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk.
43 Toe nangcae salakah loe to tiah oh han om ai: mi kawbaktih doeh nangcae salakah kalen koekah oh han koeh kami loe, nangcae ih toksahkung ah om nasoe:
De nem így lesz közöttetek, hanem, aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok,
44 mi kawbaktih doeh kalen koekah oh han koeh kami loe, nangcae boih ih tamna ah om nasoe.
és aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.
45 Kami Capa loe minawk toksaksak hanah angzo ai, minawk ih tok to sak pae moe, paroeai kaminawk akrang hanah a hinghaih paek han ih ni angzoh, tiah a naa.
Mert az Emberfia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.“
46 To pacoengah nihcae loe Jeriko vangpui ah angzoh o: anih loe a hnukbang kaminawk, pop parai kaminawk hoi nawnto Jeriko vangpui thung hoiah tacawt naah, Timaeus capa, Bartimaeus, tiah ahmin kaom mikmaeng loe lam taengah anghnut moe, ban patueng.
Azután Jerikóba érkeztek, és amikor ő, tanítványai és nagy sokaság Jerikóból mentek ki, a vak Bartimeus, Timeus fia ott ült az úton, és koldult.
47 Anih mah to kami loe Nazareth vangpui ih Jesu ni, tiah thaih naah, nang David capa, Jesu, kai hae na tahmen raeh, tiah a hangh.
Amikor meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!“
48 Minawk mah anih to anghngai duem hanah a zoeh o: toe anih mah, nang David capa, kai hae na tahmen raeh, tiah kanung aep ah a hangh.
Sokan megfedték őt, hogy hallgasson, de ő annál jobban kiáltotta: „Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!“
49 Jesu loe angdoet moe, anih to kawk oh, tiah a naa. To naah nihcae mah mikmaeng to kawk o, anih khaeah, Poek kanawm ah om ah loe, angthawk ah; Anih mah ang kawk, tiah a naa o.
Akkor Jézus megállt, és azt mondta, hogy hívják oda. És odahívták a vakot, ezt mondva neki: „Bízzál és kelj föl! Hív téged!“
50 Anih mah angmah ih kahni to vah sut moe, angthawk tahang pacoengah, Jesu khaeah caeh.
Az pedig felső ruháját ledobta, felkelt, és odament Jézushoz.
51 Jesu mah anih khaeah, Timaw saksak han na koeh? tiah a naa. To naah mikmaeng mah, Angraeng, mik amtueng hanah ka koeh, tiah a naa.
Jézus pedig megkérdezte tőle: „Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?“A vak pedig mondta neki: „Mester, hogy lássak.“
52 Jesu mah anih khaeah, Caeh lai ah; na tanghaih mah ang hoisak boeh, tiah a naa. Akra ai ah a mik to amtueng pae roep, to pacoengah loklam hoiah Jesu hnukah a bang.
Jézus pedig mondta neki: „Eredj el, a te hited megtartott téged.“És azonnal megjött a szeme világa, és követte Jézust az úton.
