Fjalët e urta 8

1 A nuk bërtet vallë dituria dhe maturia a nuk e bën zërin e saj të dëgjohet?

Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;

2 Ajo qëndron në këmbë mbi majën e lartësive, gjatë rrugës, në kryqëzimet e rrugëve;

magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,

3 bërtet pranë portave, në hyrje të qyteteve, në prag të dyerve;

kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:

4 “Ju drejtohem juve, o njerëz dhe zëri im u drejtohet bijve të njeriut.

Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.

5 Kuptoni, o njerëz të thjeshtë, maturinë, dhe ju, njerëz pa mend, kini një zemër të urtë.

Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!

6 Më dëgjoni, sepse do të flas për gjëra të rëndësishme dhe buzët e mia do të hapen për të thënë gjëra të drejta.

Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:

7 Sepse goja ime do të shpallë të vërtetën; pabesia është e neveritshme për buzët e mia.

mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.

8 Të gjitha fjalët e gojës sime janë të drejta, në to nuk ka asgjë të shtrembër dhe të çoroditur.

Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;

9 Janë të gjitha të drejta për atë që ka mend dhe për ata që kanë gjetur dijen.

mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.

10 Pranoni mësimin tim dhe jo argjendin, dijen në vend të arit të zgjedhur,

Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.

11 sepse dituria vlen më tepër se margaritarët, të gjitha gjërat që dikush mund dikush të dëshiroje nuk barazohen me të.

Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.

12 Unë, dituria, rri me maturinë dhe e gjej dijen në meditim.

Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.

13 Frika e Zotit është të urresh të keqen; unë e urrej kryelartësinë, arrogancën, rrugën e keqe dhe gojën e çoroditur.

Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.

14 Mua më takon mendimi dhe dituria e vërtetë; unë jam zgjuarsia, mua më përket forca.

Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.

15 Nëpërmjet meje mbretërojnë mbretërit dhe princat vendosin drejtësinë.

Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;

16 Nëpërmjet meje qeverisin krerët, fisnikët, tërë gjykatësit e tokës.

általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.

17 Unë i dua ata që më duan, dhe ata që më kërkojnë me kujdes më gjejnë.

Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.

18 Me mua janë pasuria dhe lavdia, pasuria që zgjat dhe drejtësia.

Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.

19 Fryti im është më i mirë se ari, po, se ari i kulluar, dhe prodhimi im më tepër se argjendi i zgjedhur.

Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.

20 Unë eci në rrugën e drejtësisë, në mes të shtigjeve të drejtësisë,

Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:

21 për t’i bërë ata që më duan të trashëgojnë pasurinë e vërtetë dhe për të mbushur thesaret e tyre.

hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.

22 Zoti më zotëroi në fillim të rrugës së tij, përpara veprave të tij më të lashta.

Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.

23 U vendosa nga amshimi, që në krye, para se toka të ekzistonte.

Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.

24 Më prodhuan kur nuk kishte ende humnera, kur nuk kishte burime me ujë të bollshëm.

Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;

25 Më prodhuan para se themelet e maleve të ishin përforcuar, para kodrinave,

mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;

26 kur nuk kishte sajuar ende as tokën, as fushat dhe as plisat e para të dheut.

míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.

27 Kur ai fiksonte qiejtë, unë isha aty; kur bënte një rreth mbi sipërfaqen e humnerës,

Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;

28 kur i bënte të qëndrueshëm qiejtë e epërm, kur përforconte burimet e humnerës,

midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;

29 kur i caktonte detit caqet e tij në mënyrë që ujërat të mos kalonin përtej urdhërit të tij, kur vendoste themelet e dheut,

midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.

30 unë isha pranë tij si një arkitekt, isha çdo ditë kënaqësia e tij, duke u gëzuar çdo çast para tij;

Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,

31 kënaqesha në pjesën e banueshme të botës dhe gjeja ëndjen time me bijtë e njerëzve.

játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.

32 Tani, pra, më dëgjoni, o bij; lum ata që ndjekin rrugët e mia!

Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.

33 Dëgjoni këto mësime, tregohuni të urtë dhe mos i hidhni poshtë!

Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.

34 Lum ai njeri që më dëgjon, duke u gdhirë çdo ditë te portat e mia dhe duke ruajtur shtalkat e portave të mia.

Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.

35 Sepse ai që më gjen, gjen jetën, dhe siguron përkrahjen e Zotit.

Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;

36 Por ai që mëkaton kundër meje, i bën të keqe vetvetes; të gjithë ata që më urrejnë duan vdekjen”.

de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.